A média azt harsogja, hogy egyre több a szingli, s nemcsak a nők, hanem a férfiak is megküzdenek a társkeresés gondolatával. Érthetetlen volna ez a lassan civilizációs problémává duzzadó szerelmi mizéria, amely globálisan emészti a harmincas-negyvenes társtalanokat, de mégsem az, mert olyan szinten megváltoztak a társadalmi elvárások és a páros élettel kapcsolatos gondolkodásmód, hogy az elkerülhetetlenül magával hozta a párkapcsolati szerencsétlenkedést.
A nők öntudatra ébredtek, sokukat nem elégíti ki a gyermeknevelés és a háztartás egyébként kicsit sem könnyű feladatköre, s éppen az a korosztály, amely most tapossa a negyvenes évei elejét, hitte el talán először az emberi történelem során, hogy valóban ugyanannyit ér, mint egy férfi. Csakhogy ha ugyanannyit ér, akkor ugyanannyit kell tanulnia, dolgoznia is, a karriert ritkán adják ingyen, az anyagi biztonságot sem osztogatják minden sarkon. Magyarán: kénytelen megteremteni magának, mert ritka az a férfi, aki azt mondja húszévesen a szíve választottjának: “Gyere hozzám édes galambom , őrizd otthon a tüzet, neveld a drága gyermekeinket , én pedig megkeresem a betevőre valót!” A mai fiatalok számára ez nem kérdés: tanulnak, dolgoznak , építik a jövőt , a kicsit idősebbeknek viszont – ha a szüleikre gondolnak – igenis úttörő szerep jutott.
…
A legtöbb negyven körüli szingli ugyanakkor kényszerből van egyedül: túl sokáig élte világát, túlzottan válogatva keresgélt, húzta az időt – és az eredmény ez lett. Persze azért az sem elvetendő egy szingli életében, hogy senkihez nem kell alkalmazkodnia, nem várja el tőle a társa, hogy estére holtfáradtan vacsorát főzzön neki, mi több, a távkapcsolót is bátran birtokolhatja. Ha pedig megszokta, hogy önmaga dönt mindenről és senki nem szól bele a tetteibe, akkor nem szívesen engedi ki a kezéből a gyeplőt, nehezen köt kompromisszumot, vagyis nem egykönnyen válik egy kettős részévé, amelyben mindkét félnek alkalmazkodnia kell a másikhoz , különben a kapcsolat nem működik .
…
Hát így kezdődik ez a “csoda” könyvecske. Csak ajánlani tudom 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: